Tsuuretsu ikioi- kegyetlen �let (Sesshoumaru to Sakura)

�rta: Kurosawa-sama

1. fejezet

Bevezet�s

T�rt�nt egyszer, Sesshoumaru-sama keresett egy krist�lyt, amivel n�velheti a hatalm�t. Ez z�ld sz�n� volt, �s Goutan-k�nek nevezt�k. Ugyanekkor egy n� is kereste. Ez a krist�ly ugyanis meg er�s�ten� azt, a lila �kk�vet, ami a Takashima kl�n erej�t adja. A lila krist�ly arra j�, hogy egy v�d� aur�t var�zsoljon b�rki fel�, �s az emiatt sokkal er�sebb lesz. A lila krist�ly, az �vsz�zadok sor�n legyeng�lt, �s m�r t�bb szellem is �tjutott az akad�lyon, ezek, pedig megt�madt�k az embereket, ezzel zsarolva a kl�nt, hogy adj�k �t a lila k�vet.Ennek a neve Meido-k�. Ha azonban hozz�teszik a z�ld �kk�vet (amit Sesshoumaru is keresett), akkor a lila k� visszanyeri a r�gi erej�t.

*

A tal�lkoz�s

Sakura magas, csinos �s rendk�v�l n�ies alakkal rendelkezett. Hossz�, der�kig �r� z�ldes-fekete haj�t kiengedve hordta. �gsz�nk�k szemei voltak. Aki ismeri, azt mondja, Jap�nban m�g nem l�tott n�la szebb n�t. Papn�i �s szellemi k�pess�gei egyar�nt voltak. Apja egy dayoukai(nagyon er�s szellem), m�g anyja egy papn� volt. �gy, � �s �ccse, Kageromaru, csak f�lszellemek voltak. Kageromaru hasonl�tott n�v�r�re, magas, d�lceg f�rfi volt, hossz�, z�ldes-fekete, der�kig �r� haj�t befonva hordta, szeme sz�ne szint�n �gsz�nk�k. Ugyan�gy, mint testv�re, � is rendelkezett szellemi �s papi k�pess�gekkel, �s kit�n� szamur�j volt. Sz�leik m�r r�gen meghaltak, egy rokonuk �lt m�g: a nagyapjuk, � nevelte �s tan�totta a testv�rp�rt, a neve Takashima Isido shuonin-sama, aki egy nagyhatalm� pap, �s daimjo (f�ldes�r). Ez a pap �s unok�i ir�ny�tj�k a Meido-k� �ltal kibocs�tott aur�t, mely pajzs a szellemek ellen. Kageromaru �r�k�lte az apj�t�l a Raiu-chi kardot, ami egy nagy hatalm� katana (kard).Ezt a kardot szint�n Totosai k�sz�tette egy legy�z�tt, viharid�z�,l�ngol� v�r�ss�rk�ny agyar�b�l, Sakura apja k�r�s�re. Sakura v�llalta a feladatot, hogy a Goutan-k� nyom�ba ered, addig Kageromaru v�di a kardj�val az embereket. A z�ld �kk�vet egy nagyon er�s sz�rny �rizte. Sakura m�r legal�bb egy hete utazott, n�h�ny gyeng�bb szellem keresztezte csak az �tj�t, �m ezeket k�nnyen legy�zte. Az �tja egy nagy h�f�dte hegyre vezetett, itt volt egy barlang, melyben a hatalmas sz�rny lakott. Id�k�zben Sesshoumaru is erre tartott. Sz�rny� nagy h�vihar t�madt, Sakura m�r nagyon f�zott, mikor megl�tta a barlangot. Gondolta, bemegy, �s t�zet rak. �m valaki megel�zte. A h�vihar a f�rfit �s furcsa kis z�ld szolg�j�t is utol�rte. A f�rfinak hossz�, ez�stsz�n� haja volt, �s arany szemei. Arc�n lila m�regcs�kok h�z�dtak, homlok�n lila f�lhold. Magas volt �s j� ki�ll�s�. Fegyverk�nt egy kardot viselt. A kutyaszellemek kl�nj�hoz tartozott.

-„Na v�gre, egy barlang, itt megh�zhatjuk magunkat �jjelre, egy hete nem pihentem..."-gondolta a f�rfi.

-Nagyuram, egy barlang! Itt megh�zhatjuk magunkat �jjelre, egy hete nem pihentem!- ki�ltott fel a kis z�ld szerzet, �m a f�rfi felmordult, �s �ttaposott rajta.

-Ne mondj ilyen nyilv�nval�t! Gyer�nk!- mondta �s elindult a barlang bej�rata fel�.

-IIIIgen is nagyuram, k�rlek ne haragudj!- hajlongott a a z�ld kis gn�m.

-Rakj t�zet!- morgott a f�rfi.

-Ahogy parancsolod, nagy�r!- mondta a szolga �s m�r t�zet is rakott, tal�lt n�mi f�t a barlangban, �s a botj�val meggy�jtotta.

A f�rfi le�lt, nekit�maszkodott a falnak, �s behunyta szemeit.

-„Ha megtal�lom a Goutan-k�vet, er�sebb leszek, mint valaha.... a sz�rny ennek a barlangnak a m�ly�n tany�zik, reggel �tnak is indulok..."

*

Sakura egy papn�i ruh�t viselt, �s s�lat k�t�tt a fej�re, �s fekete k�peny�be burkol�zott, hogy az �vja mag�t a vihart�l, de �gy is nagyon f�zott.

-„Fen�be, micsoda id�! Ha nem tal�lok valami fedelet �jjelre, megfagyok"- gondolta, �s botj�ra t�maszkodva ment tov�bb.

-„Egy barlang! Megvan, amit kerestem...De mi az a f�ny? Mintha t�z lenne...Nem sz�m�t, bemegyek, hiszen itt van a sz�rny is, a barlang m�ly�n..."-�s m�r el is indult a bej�rat fel�.

-„Egy alv� f�rfi...�s egy kis valami..."

-Te meg mit keresel itt??- rik�csolt a kis szolga.

-�mm, bocs�nat, engedj�tek meg, hogy itt maradjak �jszak�ra!- mondta kedvesen a n�.

Erre a f�rfi kinyitotta arany szemeit, �s az el�tte �ll� alakra n�zett.

-Egy korcs...�rzem a szagodon, mit akarsz itt? Ha nem mondod el, meghalsz!- mondta kegyetlen�l a f�rfi.

-Csak itt szeretn�k maradni �jjelre, odakint nagy a vihar...-felelte amaz, de k�ldet�se c�lj�t nem �rulta el.

-Hazudsz! Meghalsz!- mondta a f�rfi, �s m�r talpon is volt, �t�tt a n� fel�, de az elugrott �gy csak a s�lat kapta le r�la. A n� a falnak esett. Riadtan n�zett a f�rfi nyugodt szemeibe. Erre a szellem elkapta a nyak�t �s a magasba emelte.

-Azt k�rdeztem, mit akarsz itt, kis korcs?- k�rdezte ism�t, a n� megfogta a f�rfi kez�t, �s fuldokolva megsz�lalt:

-Keresek egy var�zserej� k�vet, a Goutan-k�vet.- „El�rultam a k�ldet�st, de ha meg�l, akkor es�lyem sincs megtal�lni, amit keresek..."-gondolta k�ts�gbeesetten Sakura.

-Gondoltam...-v�laszolta Sesshoumaru, �s elengedte, erre a n� a f�ldre esett, �s m�g mindig k�h�g�tt.

-Sz�nalmas...-sz�lalt meg ism�t a szellem, �s vissza�lt a hely�re, hogy pihenjen.

-„Nah���t...nagyuram nem �lte meg? Ez furcsa..."-gondolkozott a kis szolga Jaken.

-„Nem �l�m m�g meg, majd elvonja sz�rny figyelm�t, �s mikor a sz�rny vele lesz elfoglalva, meg�l�m, �s megszerzem a Goutan-k�vet, majd v�gzek a korccsal is...jobban j�r, ha sz�rny �li meg...jobb lesz ez �gy, mert m�g egy kardom sincs, csak ez a hasznavehetetlen Tenseiga...Ap�m, mi�rt, hagytad ezt r�m? �s hol lehet a Tetsusaiga?- Sesshoumaru ezekkel a gondolatokkal mer�lt alig p�r �r�s �lm�ba.

-„Mit akarhat itt ez a szellem? Csak nem??? � is a k�vet keresi? V�rok egy kicsit �s elindulok, hamarabb meg kell szereznem, mint �. Vesz�lyben a n�pem, �s ezt nem engedhetem!"- elm�lkedett a n�.

Egy kis id� m�lva, mikor l�tta, hogy a f�rfi nem mozdul, kis szolg�ja, pedig hangosan horkol, elindult m�lyen be a barlangba. Nemsok�ra megtal�lta, amit keresett, egy olt�ron ott volt a Goutan-k�, �s egy hatalmas alak. Az alak hirtelen megmozdult. Sakur�ra n�zett f�lelmetes piros szemeivel, majd felkelt a hely�r�l. Egy 3-4 m�ter magas, minotaurusz kin�zet� d�mon volt. Sakura t�madt.

-Vill�mcsap�s!- ki�ltotta, de nem t�rt�nt semmi.

-Ha, ha, ha, ha-nevetett a sz�rny- El tudom venni b�rki szellemi erej�t! Mivel te egy f�lszellem vagy, ez nem volt neh�z! Ha, ha, ha, ha!

-Miii?- k�rdezte a l�ny,- akkor csak a papn�i k�pess�gem maradt...-mondta, �s kifesz�tette az �j�t, �s l�tt is, �m ny�lvessz�, nem t�nd�k�lt z�ld f�nyben.

-Ez sem hat r�m! Minden var�zser�det elvettem! Ha, ha, haaaa!- mondta a d�mon, �s a falnak csapta a l�nyt.

-�tkozott...-sziszegte a n�, de a sz�rny kimeresztette hatalmas karmait, �s a falhoz sz�gezte....

*

-„Ez meg hov� megy? Csak nem?"- eszm�lt fel a f�rfi, amikor �szrevette, hogy a l�ny fel�llt, �s elindult befel� a barlangba.

-Jaken! �bredj!

-Mmi, mmi? Iiigeen nagyuram!- v�gta mag�t hapt�kba a fent eml�tett.

-Indulunk.- jelentette ki a f�rfi, �s elindult a n� ir�ny�ba.

-Igen! V�rj meg nagyuram!!!- kiab�lta Jaken, �s futni kezdett ura ut�n.

-„Ostoba n�!"- morgott mag�ban Sesshoumaru- „kereszt�l akarja h�zni a sz�m�t�saimat..."

-�tkozott...-ism�telte a n� imm�r a has�n�l falhoz sz�gezve. Oldalra ford�totta fej�t, �s megl�tta Sesshoumarut.

-Seg�ts!- ny�sz�r�gte, ek�zben a sz�rnyeteg emelte a mancs�t, hogy lefejezze karmaival. Sesshoumaru csak �llt, �s n�zte.

-„Nincs is szebb egy szenved� korcs arckifejez�s�n�l,"- gonoszan elh�zta a sz�j�t- „milyen gyenge, m�g seg�ts�get k�r...."

-Hi�ba �llsz ott, te r�hes kutya, ut�na te k�vetkezel! Ha, ha, ha!- r�h�g�tt a d�mon, �s �jb�l l�nyra ford�totta figyelm�t.

-K�rlek! Seg�ts!- ki�ltotta a n�, a hal�l�t �rezv�n, tudta, hogy a f�rfi az egyetlen es�lye.

-„Teh�t sz�m�t�saim bej�ttek, ez az ocsm�ny f�reg a korccsal van elfoglalva...elj�tt az id�..."-�gy Sesshoumaru

-Minek nevezt�l? Meghalsz!- ki�ltotta Sesshoumaru, a sz�rny hirtelen r�figyelt, elengedte a n�t, �s koncentr�lni kezdett. K�zben Sesshoumaru felugrott, �s a kez�b�l hossz� s�rga sz�n� f�nnyal�b j�tt el�, mely v�szesen k�zeledett a sz�rnyeteg fel�...

-Miiiiiii? Az er�d m�g meg van kutya?- ezek voltak a sz�rny utols� mondatai, �s darabokra hullott.

-Hmpf, azt hitted ilyen var�zslatok hatnak r�m, a nagy Sesshoumarura? Sz�nalmas...-s�hajtott a f�rfi.

-Leny�g�z� volt�l, Seshoumaru-sama, mint mindig!!- ki�ltott �r�mmel Jaken.

Sakura felkelt, a falba kapaszkodva, ruh�j�t �t�ztatta a v�r.

-Teh�t Sesshoumaru a neved, k�sz�n�m, hogy seg�tett�l!

-Nem �llt sz�nd�komban megmenteni t�ged, nyomorult kis korcs!- sz�lt hidegen a f�rfi, �s az olt�rhoz s�t�lt, elvette a Goutan-k�vet, �s a nyak�ba akasztotta.

-Akkor most addig szolg�llak, m�g vissza nem fizetem az �letem...-felelte szomor�an a n�.

-Ahogy mondod.- csengtek kegyetlen�l Sesshoumaru szavai-" nem akarom meg�lni, de mi�rt?"

-"meg kell t�le valahogy szereznem a k�vet, de hogy?"- gondolta k�ts�gbeesetten a n�.

-"Mi�rt nem �li meg a nagyuram ezt a korcsot? Most vel�nk lesz?"- morgott mag�ban Jaken.

2. fejezet

Egy�tt

-Ne haragudj, Sesshoumaru, pihennem kell egy napot, nagyon sok v�rt vesztettem.- k�rlelte Sakura a szellemet.

-El�sz�r is: Sesshoumaru-sama! Te csak szolga vagy, tudd, hogy hol a helyed! M�sodszor: nem b�nom, maradunk! �n is f�radt vagyok.- v�laszolt a f�rfi.

-Sajn�lom Sesshoumaru-sama, k�sz�n�m.

-Mit k�sz�nsz? Nem miattad van! �s most csendet, pihenni akarok!- mondta a szellem, majd le�lt a falhoz, �s lehunyta a szem�t.

Sakura is le�lt, kez�vel a has�t fogta, mely lassan gy�gyul�snak indult. Lecsukta � is a szemeit, �m gondolatai a f�rfi k�r�l forogtak.- "Milyen j�k�p�! De mi�rt ilyen kegyetlen? Jaj, ne! Csak nehogy beleszeress! � sose fog �gy r�d n�zni...am�gy is, ne feledd, mi�rt vagy itt, a krist�ly kell, vesz�lyben a n�ped!"- �s elaludt.

P�r �ra m�lva Sesshoumaru fel�bredt. Els� pillant�sa az alv� l�nyra esett.-" A kis korcs...b�r...gy�ny�r�, egy szolga, sz�nalmas �s gyenge, nem m�lt� hozz�m, a nagy Sesshoumaruhoz... ideje elhagyni ezt a helyet..."

-Felkelni!- sz�lt r� a l�nyra, aki erre kinyitotta szemeit. A sz�p �gsz�nk�k szemeit...

-"Azok a szemek..."-gondolta a f�rfi- Indulunk!- adta ki a parancsot, �s el�rement, ki a barlangb�l.

-V�rj, nagyuram!- kiab�lt Jaken, �s m�r szaladt is, ha el nem botlik, de valaki felh�zta...

-Ne maradj le!- sz�lt oda neki Sakura, �s � is ment a nagy�r ut�n.

-"felseg�tett..."-Ne �rj hozz�m te korcs!- morogta a l�nynak, de tekintete tal�lkozott a l�ny szomor� szemeivel, erre mag�ba sz�llt.

Hamarosan ki�rtek a barlangb�l, le�rtek a hegyr�l, �s egy gy�ny�r� tiszt�sra �rkeztek, itt let�boroztak.

-Itt meg�llunk!- mondta a nagy�r, �s le�lt egy f�nak t�masztva h�t�t. -Jaken, rakjatok t�zet, esteledik.

-�, igenis Sesshoumaru-sama!- hajlongott a szolga, �s hozz�fogott a dolg�hoz.

A l�ny ek�zben elment a k�zelben l�v� foly�hoz, hogy halat fogjon vacsor�ra. Mikor evvel megvolt, visszament a t�bbiekhez, �s megs�t�tte a h�st. Ezut�n megk�n�lta �ket.

Jaken m�r �hes volt, �gy elvett egyet, a nagy�r azonban morgott egyet, �s bement az erd�be.

-"Ennek meg mi baja?"- k�rdezte mag�t�l a n�, �s nekil�tott az ev�snek, majd lefek�dtek aludni.

K�zben Sesshoumaru visszafele tartott a t�borhoz.- "Ideges�t ez az asszony, meg k�ne �ln�m...m�r r�gen �ltem..."

De nem tette, ehelyett le�lt egy f�hoz, �s pihent, mert m�r vagy h�rom napja mentek.

M�snap a nagy�r �gy d�nt�tt, maradnak itt egy m�g egy p�r napot, hiszen most m�r megvan ami�rt j�ttek, nincsen semmi dolga.

Sakura nem b�rta tov�bb ezt a fesz�lt l�gk�rt, elment f�rdeni.

-Hov� m�sz, te korcs? Ha elsz�ksz, megtal�llak, �s meg�llek!- csengett v�szj�sl�an a f�rfi hangja.

-Csak f�rdeni megyek.- ezzel a l�ny elt�nt a f�k k�z�tt.

-"Mi�rt ilyen? Nem �rtem. De j� lesz f�rdeni, m�r t�bb napja nem f�r�dtem, mert a hegyen nem volt m�g egy forr�s sem."- Levette ruh�it, �s bement a krist�lytiszta v�zbe.

Lemosdott, �szk�lt egy kicsit, majd �lvezte a langyos vizet. �m valaki figyelte...

-Micsoda f�rtelmes szag! Egy szellem! M�r r�gen �ltem...-mondta Sesshoumaru, ekkor egy sikolyt hallott a t� fel�l, futni kezdett a hang �s a szag ir�ny�ba.

-Most felfallak, te l�ny csak gyere ki a v�zb�l!- ki�ltotta egy ronda szellem, aki egy medv�re hasonl�tott, �s m�r fel is kapta a l�ny ruh�it.

-������! Azonnal tedd le! Mit mer�szelsz?- ijedt meg a n�. De nem v�rt seg�ts�g �rkezett: Sesshoumaru.

-Meghalsz!- �s m�r sz�t is t�pte a kellemetlenked� szellemet. Sakur�ra n�zett, de nem kellett volna, mert hirtelen a bokorb�l m�g egy ugyanilyen szellem ugrott el�, �s m�g Sesshoumaru a n�t b�multa, amaz belemart a v�ll�ba, ekkor a nagy�r megfordult, �s sz�tt�pte ezt e sz�rnyet is. A v�ll�b�l viszont �mleni kezdett a v�r.

-K�sz�n�m-erre a f�rfi felmordult, �s visszaindult a f�hoz, ahol �lt. Sakura gyorsan fel�lt�z�tt, �s � is visszament. L�tta Sesshoumarut, amint csukott szemmel pihen, a f�nak d�lve, �s sebe �t�ztatta a kimon�j�t. Jaken agg�dva n�zte a f�rfit.

-Jaken, hozz vizet az egyik ed�nybe, ki kell mosni a sebet, addig �n elmegyek gy�gyn�v�nyeket szedni.

-Ne parancsolgass nekem te...

-MOST!!

-J�, megyek m�r...

Mikor vissza�rtek, a l�ny nekil�tott a seb kitiszt�t�s�nak. Leh�zta a f�rfir�l a kimon�j�t, �s saj�t ruh�j�b�l szak�tott anyaggal t�r�lgetni kezdte.

-Mit csin�lsz? Hagyj b�k�n, korcs! Csak pihennem kell �s meggy�gyulok.- mondta Sesshoumaru.

-Nem. Kitiszt�tom a sebet, �s teszek r� gy�gyn�v�nyekb�l k�sz�tett ken�cs�t, �gy hamarabb fel�p�lsz.- �s folytatta, amit elkezdett. Sesshoumaru belet�r�dve lehunyta szemeit. Sakura, mikor v�gzett, �vatosan �tk�t�tte a f�rfi v�ll�t, �s visszah�zta r� a kimon�j�t. Nem �llt fel mell�le, azt hitte, hogy m�lyen alszik.

-"Mit b�mul ez engem, b�r j�lesett az �pol�sa, de akkor is csak egy ideges�t� korcs. R�ad�sul miatta van az eg�sz..."-m�rgel�d�tt mag�ban a nagy�r.

-"Milyen nyugodt, �gy eg�sz kedvesnek t�nik...nagyon j�k�p�, de mi van velem? Igen, m�r �rtem. Beleszerettem. De ez nem lehet! Nekem a krist�ly kell! Nem, most nem �rdekel..."-megsimogatta a f�rfi ez�st haj�t, majd az arc�t, �s megcs�kolta.

Sesshoumaru szemei kipattantak, eltolta mag�t�l a l�nyt, r�f�rmedt:- Mit k�pzelsz te magadr�l? Hogy j�ssz te ehhez?

-Sajn�lom...-felelte a n�, �s beszaladt az erd�be.

-Fene! Hogy lehetek ennyire ostoba!- �tkozta mag�t, mire egy hangot hallott maga m�g�l.

-Most sz�tt�plek te f�lszellem! Te �lted meg a b�ty�mat!- ord�tott r� egy k�tm�teres egyszem�, k�tszarv� sz�rny. T�madt is, de Sakura elugrott.

-Vill�mcsap�s!- felemelte jobb kez�t, mellyel vill�mokat sz�rt a d�mon fel�. A d�mon abban a pillanatban megsemmis�lt, de Sakura h�ta m�g�tt m�g kett� ilyen sz�rny termett el� a semmib�l, az egyik �tsz�rta a n�t a has�n�l.

-G�mbvill�mcsap�s!- ki�ltotta Sakura, �s �sszetette a k�t tenyer�t, majd elkezdte sz�th�zni, a k�t tenyere k�zt pedig egy f�nyes g�mb jelent meg, ezt a k�t szellem fel� ir�ny�totta, erre a azok megsemmis�ltek. Sakura er�sen v�rzett a sebb�l. Ruh�ja �t�zott, �s l�ba el�tt egy v�rt�csa keletkezett.

-Mi van velem? Mi�rt nem �reztem meg a m�sik k�t szellem jelenl�t�t? Pedig el�g gonosz aur�t sug�roznak magukb�l...Nem figyeltem el�gg�. Nem �rtem....-motyogta mag�nak, mik�zben a l�b�n�l egyre n�vekv� v�rfolyamot b�multa. T�rdre rogyott.

-"�tkozottak. Haza kell t�rnem, de a krist�ly n�lk�l nem mehetek...meg kell t�le szereznem...van egy �tletem..."-a hirtelen elhat�roz�st�l er�re kapott, �s elindult gy�gyn�v�nyeket szedni. Ahogy ment, hossz� v�rcs�kot h�zott maga ut�n. Megtal�lta a gy�gyn�v�nyeket, amiket keresett. Szedett bel�l�k a saj�t sebeire is. Miut�n ell�tta s�r�l�seit, az altat� hat�s� n�v�nyeket apr�ra �sszet�rte. Az volt a c�lja, hogy f�z Sesshoumarunak egy gy�gyte�t �s mikor a f�rfi nem figyel, beleteszi az altat� hat�s� f�veket. A te�b�l persze Jakent is megk�n�lja.

-"Ebb�l lesz egy j� kis altat� f�zet, ezt megitatom vel�k, �s ha elaludtak, eny�m a Goutan-k�. Csak siker�lj�n!" -ezzel visszament a t�bbiekhez. Mikor meg�rkezett a szellem v�gigm�rte:- Nem mintha �rdekelne, de veled meg mi t�rt�nt? M�r kilom�terekr�l �reztem a v�red szag�t.

-Nem t�rt�nt semmi, csak h�rom szellem t�madt r�m, de m�r v�geztem vel�k. Azt�n elmentem gy�gyn�v�nyek�rt, hogy megcsin�ljam a f�zetet a sebedre.

Sesshoumaru nem sz�lt erre semmit, csak lehunyta szemeit. S�r�l�se gyorsan gy�gyult, m�snapra m�r nyoma se lesz. Sakura nekil�tott megf�zni az italt, majd mikor l�tta, hogy nem n�zik, beletette az altat� f�veket. Majd Jaken j�tt meg, fogott halat. Megvacsor�ztak,(kiv�ve a nagy�r), �s a l�ny kiosztotta a te�kat, persze a mag��ba nem rakott altat�t.

-"Ez az! Megitt�k! M�g v�rok egy kicsit, azut�n ellopom a Goutan-k�vet, �s v�gre hazat�rek....Nagyapa, Kageromaru, Sayo-chan �gy hi�nyoztok!"- �rvendezett mag�ban, hogy v�gre el�ri c�lj�t, de valamivel, vagy valakivel nem sz�molt.

(Sayo-chan: egy 9 �ves �rva kisl�ny. Sz�leit a h�bor�kban vesztette el, porty�z� szamur�jok lem�sz�rolt�k �s kirabolt�k a faluj�t. Csak � maradt �letben. Napokig k�sz�lt az erd�ben, mikor tal�lkozott, az �ppen szellemvad�szatb�l hazat�r� Sakur�val. Sakura hazavitte a kisl�nyt �s a palot�ban nevelkedett. Itt igazi csal�dra lelt, mert ebben v�rosban a Takashima kl�nnak �s a Miedo-krist�lynak k�sz�nhet�en, minden ember b�k�ben �s szeretetben �lt. Sakura �s csal�dja az emberek v�delm�nek szentelte az �let�t. Gy�gy�tottak, befogadt�k az elesett embereket �s az �rv�kat. Az �rv�kat szerzetesek �s papn�k nevelt�k a Feh�r L�tusz kolostorban. Itt a gyerekek nagyon j�l �rezt�k magukat. �m Sayo-chan a palot�ban �lt, Sakura �s Kageromaru testv�rk�nt b�ntak vele.)- a szerk.

Sesshoumaru gyorsan felhajtotta az italt, �m furcsa �rz�se t�madt.- "Mi ez? Ez nem olyan, mint a tegnapi tea, valami van benne...hm...altat� f�vek...az ostoba, r�m nem hatnak az ilyenek, hiszen minden m�regre immunis vagyok, nemhogy ezek a gyenge f�vek elaltassanak...valamire k�sz�l...majd mindj�rt ut�naj�rok a dolognak..."-m�rgel�d�tt, majd Jakent figyelte, meg Sakur�t. A l�ny le�lt egy fa t�v�be �s lehunyta a szemeit. Jaken kis id� m�lva sz� szerint eld�lt �s hangos hortyog�sba kezdett.

A f�rfi is becsukta a szemeit, �gy tett, mintha aludna, �m tudta, hogy a n� nem alszik, hanem v�r valamire.

Sakura hallotta, hogy Jaken m�r alszik, �vatosan feln�zett, �s l�tta, hogy a szellem is elaludt. Odaosont hozz�, �s kez�vel legyezgetni kezdett a f�rfi arca el�tt, �m az meg se moccant.- "Itt az id�! Nem eszm�l..."-�s kivette a nyak�b�l a krist�lyt, majd lassan elindult az erd� fel�, mikor kicsit messzebb �rt, fut�snak eredt.

Mikor a l�ny alakja elt�nt a f�k k�z�tt, Sesshoumaru talpra ugrott.- Sz�val erre k�sz�lt�l, �gy l�tszik, siet�s neked a hal�l...-morogta, majd elkezdett s�t�lni a l�ny ut�n.

-Hasztalan elfutni, de adok neked egy kis el�nyt...�gy is utol�rlek, csak percek k�rd�se...-gonosz mosolyra h�zta a sz�j�t, el�re �lvezte, hogy megb�ntetheti a korcsot, mert eddig az engedelmes volt, �s nem adott okot ilyesmire. Hallotta l�ny felgyorsult sz�vver�s�t, tudta hogy fut.- "Itt az ideje, hogy meglepjem..."-majd nagyon gyors fut�sba kezdett � is, szinte m�r suhant.

-"M�g holnap d�lig nem �bred fel, de min�l messzebbre kell, hogy ker�ljek t�le!"- gondolta Sakura, �s gyors�tott a temp�n. Hirtelen furcsa �rz�se t�madt, mintha valaki k�vetn�.- "M�ris fel�bredt volna? Nem, az lehetetlen...de m�gis..."-h�tran�zett, de nem l�tott semmit. Ekkor neki ment valaminek, visszafordult, �s a f�rfit l�tta maga el�tt.

16+

Elvesztette az egyens�ly�t, majdnem h�traesett, de a szellem megfogta a k�t kez�t. Egym�s szem�be n�ztek.- Tee?- lep�d�tt meg a n�.

-Igen, �n...-felelte az, de arc�b�l semmif�le �rzelmet nem lehetett kiolvasni. A f�rfi egy f�hoz l�kte, de nem engedte el, kezeit a feje f�l�tt fogta le, eg�sz tests�ly�val a f�hoz szor�totta. Sakura m�g soha nem �rzett ilyen k�zel mag�hoz f�rfit. Arcuk k�zel volt egym�shoz, �rezt�k egym�s forr� lehellet�t. Sesshoumaru egyik kez�vel megfogta a l�ny nyak�t, m�g a m�sikkal a k�t kez�t fogta le. M�g mindig egym�s szem�be n�ztek, Sakura sz�ve egyre hevesebben vert. A f�rfi vadul megcs�kolta, szemfogaival fels�rtette a l�ny sz�j�t, mely v�rezni kezdett. K�zben a keze lecs�szott a n� nyak�r�l, �s megmarkolta a mell�t. Sakura ekkor elford�totta a fej�t, �s r�kiab�lt a szellemre:- HAGYD ABBA!!! ENGEDJ EL!

16+ v�ge

A f�rfi elengedte, de el�bb kit�pte a l�ny nyak�b�l a l�ncot a krist�llyal egy�tt, ezut�n, akkora �t�st m�rt a l�nyra, hogy az, k�t m�terrel arr�bb �rt f�ldet egy m�sik f�nak csap�dva.

-Ezt mi�rt csin�ltad?- k�rdezte k�ts�gbeesetten a n�.

-Mi�rt ne? Hiszen te magad k�n�ltad fel magad a minap. Gondoltam kihaszn�lom az alkalmat, �s csak azut�n �llek meg.- felelte a d�mon, hangj�ban csak kegyetlens�g �s megvet�s csengett.

-�tkozott...-sziszegte m�rgesen a n�.

-Meglopt�l szolga! Ez�rt megb�ntetlek!

A n� ekkor fel�llt �s �sszez�rta a tenyer�t, hamarosan egyre nagyobb f�ny derengett k�zte.- G�mbvill�mcsap�s!- kiab�lta teljesen kikelve mag�b�l, �s a f�ny elindult a szellem fel�. Az sem volt rest, m�r el� is j�tt az ujjai v�g�n a s�rga f�nys�v, �s �gyesen h�r�totta a l�ny t�mad�s�t.

-Csak ennyit tudsz? �rtelmetlen ellen�ll�s, korcs...-�s a f�nnyal�bbal m�r le is s�jtott, olyan gyors volt, hogy a n� nem tudta h�r�tani. Sz�mtalan sebet kapott, ruh�j�n m�r �t�t�tt a v�r. V�g�l a f�ldre rogyott. Sesshoumaru odaugrott hozz�, felemelte a nyak�n�l fogva a f�lig �jult l�nyt.

-V�ged van! Meghalsz!- �s felemelte a m�sik kez�t, karmai z�ldesen izzottak- Most megismerkedhetsz a m�rgez� karmaimmal...-de keze meg�llt f�l�ton, nem csapott le.- "�n... �n...nem akarom, hogy meghaljon...de mi�rt?"- ezzel elengedte a n�t, aki a f�ldre zuhant. Sakura feln�zett, csak hom�lyosan l�tott a f�jdalomt�l, hirtelen egy kis z�ld csillog� valami gurult oda el�.

-Vidd a krist�lyod, �s ha m�g egyszer keresztezed az utamat, meg�llek.- mondta higgadtan Sesshoumaru �s otthagyta a l�nyt.

Visszas�t�lt a hortyog� Jakenhez �s eg�sz �jjel a holdat b�multa. M�snap d�lfel� fel�bredt Jaken.

-�, de j�t aludtam!

-Nem is csod�lom, az a kis korcs altat� f�veket kevert a te�ba, de r�m ez nincs hat�ssal.

-�s hol van a l�ny nagyuram?

-Semmi k�z�d hozz�!- fortyant fel a szellem- elment...-tette hozz� higgadtabban.

*

Sakura remeg� k�zzel ny�lt a krist�ly�rt. Sebei f�jtak, de jobban f�jt, az hogy ezt Sesshoumaru tette.

-Mi�rt?- bukott ki bel�le a k�ts�gbeesett k�rd�s, ekkor szellemi aur�t �rzett, pontosabban k�t szellem�t.

-Csak hogy megtal�ltunk �rn�m! De sok�ig odavolt�l.- sz�lalt meg egy ismer�s hang, ezt egy ny�vog�s k�vette. Egy v�r�s mini s�rk�ny besz�lt, �s egy macskaszellem ny�vogott.(a macskaszellem olyan volt, mint Sango macsk�ja, Kirara, csak t�bb volt benne a fekete sz�n, � �s a s�rk�ny m�g Sakura apj�t szolg�lt�k t�bb �vsz�zadon �t. Most a testv�rp�r mellett vannak.- a szerk.)

-Koryuu, Saya!- ki�ltott fel mosolyogva Sakura- de hi�nyoztatok! A macskaszellem Sakura �l�be ugrott, �s �gy d�rg�l�z�tt hozz�, a kicsi s�rk�ny, pedig a v�ll�ra �lt.

-T�ged is hi�nyolnak otthon, �gyhogy Kageromaru-sama elk�ld�tt minket, hogy keress�nk meg �s hozzunk haza.- sz�lt Saya, a s�rk�ny.

-H�t, akkor indul�s haza!- sz�lt a l�ny, �s a macska �tv�ltozott, (�gy, mint Kirara) Sakura felpattant a h�t�ra, m�r a mennyire sebei engedt�k, �s macska felrep�lt az �gbe.

-De ki tette ezt veled �rn�m? Hiszen te mindenhol v�rzel.

-Nem sz�m�t ki tette, csak az, hogy itt van a Goutan-k�, most m�r csak hozz� kell adni a Meido-k�h�z, �s a pajzs �jb�l a r�gi lesz.

-�rtem, de engem m�g zavar az a sok seb rajtad.

3. fejezet

Otthon

P�r �ra m�lva haza is �rkeztek. Nagy volt az �r�m, a r�g nem l�tott csal�dtagok �jra tal�lkoztak. M�snap Ishido shounin-sama egy szertart�s keret�ben �sszeolvasztotta a k�t krist�lyt, �gy az akad�ly, melyet a szellemek ellen emeltek ism�t nagyon er�s lett. Sakura sebei sz�pen gy�gyultak, kiv�ve azt, amit a sz�v�n ejtettek. �m a szeretet, amit a csal�dj�t�l, �s az emberekt�l kapott, visszahozott n�mi boldogs�got a lelk�be. Egyik nap elment s�t�lni a k�zeli v�zes�shez. Ez a v�zes�s alacsony volt, �s egy kis t�ba zuhant al�, melyen m�mor�t� illat� tavir�zs�k ringat�ztak. Itt le�lt egy k�re, �s a csod�latos t�jat b�multa.

-„M�r egy h�nap telt el az�ta…m�g mindig csak � j�r a fejemben…vajon tal�lkozunk m�g valaha?”- elm�lkedett, mikor valaki megsz�l�totta.

-Itt vagy Sakura-san! T�ged kerestelek! Szeretn�k veled besz�lni, valami nagyon fontos dologr�l.

-Mondd csak, Takemaru-san, hallgatlak.

(Takemaru: � egy kb. 25 �ves szamur�j. �t �ve tal�lt r� Kageromaru v�rbe fagyva. Rabl�k vert�k �ssze, miut�n elvett�k a p�nz�t. Takemaru sz�lei meghaltak, a b�tyja, pedig t�bb �ve elt�nt otthonr�l. Eredetileg �t kereste. De mivel Kageromaru r�tal�lt, �gy nagyon j� bar�tok lettek, �s � lett Kageromaru egyik legf�bb tan�csad�ja. Kit�n� harcos volt. �m �r�k�lt egy vele sz�letett gonoszs�got, amit eddig megpr�b�lt elnyomni mag�ban.- a szerk.)

-Tess�k, szedtem neked vir�got!

-K�sz�n�m, de mir�l akart�l velem besz�lni?- k�rdezte k�v�ncsian Sakura.

-H���t...az �rz�seimr�l...- felelte Takemaru.

-Igen?

-Igen. �n...�n azt hiszem, szeretlek t�ged, n�lad szebb l�nyt m�g nem l�ttam...szeretn�m, ha az asszonyom lenn�l, szeretn�k veled �lni...

-Igeeen?- pirult el a n�.

-Igen, �n szeretlek t�ged!

-Sajn�lom, Takemaru-san, �n m�r szeretek valakit, �gy nem �lhetek veled...

-Ez biztos?

-Igen, sajn�lom, �n is szeretlek, de nem �gy...

-�rtem, akkor �n megyek is...- mondta szomor�an a f�rfi, �s elindult vissza a v�ros fel�.

-Takemaru-san!

-Igen?- fordult vissza a megsz�l�tott.

-Bocs�ss meg!

-Elfogadom...- �s elt�nt a f�k k�z�tt.

-"Kit szerethet? Nekem ez a n� kell, �s ha nem lehet az eny�m, akkor nem lesz senki� sem! Erre megesk�sz�m!"- gondolta m�rgesen Takemaru.

-"Takemaru igen j�k�p�, �s nagyon j� bar�t, de nem �t szeretem, hanem Sesshoumarut!"- elm�lkedett mag�ban a l�ny, �s tov�bb n�zte a t�jat.

*

Ek�zben a palot�ban valaki gonosz tetteken t�rte a fej�t. A Meido-Goutan krist�lyt akarta megszerezni mag�nak, hogy ez�ltal er�sebb� v�ljon. A Szent �kk�vet m�r hi�ba kereste, hiszen az, p�r �vvel ezel�tt nyomtalanul elt�nt, miut�n meg�lte az �kk�vet �rz� papn�t. Ezt a szem�lyt Hitomi Icsijo-nak h�vt�k. De � val�j�ban nem az volt, mint akinek kiadta mag�t. Ugyanis Hitomi Icsijo m�r �vek �ta halott. �t �s az embereit Naraku m�sz�rolta, le, hogy bek�lt�zhessen a daimjo kast�ly�ba. �gy Naraku egy szellemb�bot k�ld�tt a Takashima kl�nhoz, mely Hitomi-sama alakj�t vette fel(mint az igazi Naraku is) � maga, pedig elb�jt, �s a h�tt�rb�l ir�ny�totta az esem�nyeket. Az�rt nem saj�t maga j�tt, mert a gonosz aur�j�t a csal�d tagjai azonnal �szrevenn�k. �gy �ll�totta be az esem�nyeket, hogy Hitomi-sama, f�lholtan menek�lt Naraku el�l, ebbe a v�rosba. Hitomi-sama a csal�d bar�tja volt, tiszta lelke, �s az emberek ir�nti szeretete �s elk�telezetts�ge, p�ld�tlan volt az eg�sz vid�ken. �gy term�szetesen Kageromaru megsz�nta j� bar�tj�t, �s miut�n fel�p�lt ’s�r�l�sib�l’ azonnal bek�lt�ztette a palot�ba. Kageromaru nem is sejtette, hogy ezzel a d�nt�ssel megpecs�teli saj�t maga, �s az eg�sz v�ros sors�t.

Az �l-Hitomi gondolataiba m�lyedve s�t�lgatott a kast�ly kertj�ben, �tment a kis tavon l�v� h�don, �s meg�llt egy cseresznyefa alatt. N�zte a gy�ny�r� kertet.

-„Milyen b�k�s…”- elm�lkedett, mikor megl�tta, hogy Takemaru feld�ltan rohan a kert egy m�sik szeglet�ben a lakoszt�ly�hoz.

-„Ez �rdekes, ennek meg mi baja? Ki kell der�teni. El�sz�r az �r�kvid�m Sakura viselkedik furcs�n, most meg �. Lehet, hogy megtal�lom a v�gre a gyenge pontjukat, �s meg tudom szerezni a krist�lyt. M�r k�t �ve erre v�rok, de itt minden annyira t�k�letes, hogy nem tudtam visz�lyt sz�tani k�zt�k. Pedig, csak �gy tudom megszerezni, amit akarok.”- gondolta Hitomi, �s arr�bb s�t�lt.

4. fejezet

A seg�ts�g

Egy hatalmas h�feh�r kutya v�gtatott �t az erd�n. Test�t mindenhol sebek bor�tott�k. Oldal�n, has�n, �s a nyak�n hatalmas harap�snyomok voltak. K�t mells� l�ba �ssze-vissza volt karmolva. H�feh�r bund�j�t v�r �ztatta, �s hossz�, v�rfolyamot h�zott maga ut�n. Egy vele azonos nagys�g� tigrisszellemmel k�zd�tt, melyet csak �ri�si er�fesz�t�sekkel siker�lt legy�znie. A kutya hirtelen �sszerogyott, majd zsugorodni kezdett. Lassan kirajzol�dott egy v�r�ztatta f�rfi alakja. Sesshoumaru volt az. Elvonszolta mag�t a k�zeli tiszt�sra, egy fa al�. H�t�ra fordult, fej�t a fa t�rzs�nek t�masztotta. Szemei v�r�sen izzottak, �s m�r csak hom�lyosan l�tott. El�jult. Teste k�r�l v�rt�csa keletkezett.

*

Sakura a tiszt�s k�zel�ben j�tszott Sayoval �s a t�bbi gyerekkel. Miut�n a gyerekek, megunt�k a vir�gszed�st, k�rlelni kezdt�k a l�nyt.

-Sakura-sama, b�j�csk�zzunk!- mondt�k neki szinte egyszerre.

-J�l van, j�tsszuk azt!

-Jaj, de j�! L�gy te a huny�!

-Legyen! T�zig sz�molok, addig b�jjon el mindenki!- mondta a l�ny, mire a gyerekek, sik�tozva sz�tszaladtak.

-Ichi…ni…san…yon…mi ez? T�m�ny v�rszag, �s egy szellem…

-�����! Sakura-sama!- ki�ltott hirtelen az egyik gyerek. Sakura m�r ott is volt mellette. A t�bbi gyerek is odasereglett.

-Mi t�rt�nt, Akira-chan?

-N�zd, Sakura-sama, ott egy v�res ember!- fakadt s�rva az alig hat�ves fi�cska. Sakura odan�zett, �s megl�tta az �jult f�rfit. Megd�bbent.

-Gyerekek, azonnal szaladjatok vissza a v�rosba, majd �n megn�zem ezt az embert.

-De, ugye nem lesz semmi baj, Sakura-sama?- k�rdezte agg�dva a kis Sayo.

-Nem, nyugodjatok meg. Most pedig fut�s vissza a v�rosba!- mondta a n�, �s mikor a kicsik, elmentek, elindult a f�rfihoz. Ekkor a bokorb�l el�ugrott Koryuu.

-Jaj, Koryuu! De megijesztett�l! Gyere, n�zz�k meg ezt a szellemet.-

A v�lasz egy ny�vog�s volt, �s a macska k�vette gazd�j�t.

*

Mikor oda�rt a sebes�lt mell�, sz�ve nagyot dobbant.

-De, hiszen ez �!- ki�ltott fel, leguggolt a f�rfi mell�, �s a mellkas�ra tette a kez�t.

-Istenn�nek h�la! M�g van benne �let. El kell innen vinn�nk. Koryuu!- erre a macska �tv�ltozott. A l�ny nagy nehezen feltette a f�rfit a macska h�t�ra.

-Gyere, Koryuu! Itt van a k�zelben egy barlang, oda vissz�k!- mondta a n�, �s elindultak a barlang fel�. Mikor meg�rkeztek, letett�k a szellemet a f�ldre, Sakura levette a v�ll�r�l a pr�met, �s azt tette a feje al�.

-Koryuu! Siess, hozd ide nagyap�t!- adta ki a parancsot a l�ny, erre a macska elrep�lt. Nemsok�ra visszat�rt az �reg pappal a h�t�n.

-H�t ez meg ki?

-Nem sz�m�t, nagyapa! Seg�teni akarok rajta, k�rlek, hozz leped�ket, tiszta ruh�t, ed�nyeket, meg vizet! Addig kimegyek gy�gyn�v�nyeket szedni.

-J�l van, megyek, ha te mondod…gyere, Koryuu, seg�ts.- felelte a pap, �s visszament a palot�ba. Sakura kiment gy�gyn�v�nyeket szedni. -„Meg ne halj, tarts ki! Seg�tek neked.”

A pap gyorsan �sszeszedte, amit unok�ja k�rt, �s sietett vissza hozz�. �tk�zben gondolkozott. -„Ez a szellem Inu no Taisho lenne? De � m�r halott. Akkor csak a nagyobbik fia lehet, mert a kisebbik anyja ember volt, �gy az csak f�lig szellem. Ez a f�rfi, pedig teljesen szellem, �s megsz�lal�sig hasonl�t az apj�ra. De az unok�m olyan furcsa. Igaz, hogy mindig seg�t a bajba jutottakon, de ez most m�s…ilyen k�ts�gbeesettnek m�g nem l�ttam, tal�n ismeri valahonnan? Mi�ta visszat�rt a Goutan-k�vel a kast�lyba, olyan, mintha kicser�lt�k volna, szomor� a tekintete, csak nem a kutyaszellem fia miatt?” Ekkor meg�rkezett. Sakura m�r a gy�gyf�veket v�logatta. A szellem m�g mindig eszm�letlen volt.

-Meghoztam, amit k�rt�l.- mondta az �reg.

-K�sz�n�m, nagyapa.

-Sajn�lom, de vissza kell mennem a v�rosba, mert az egyik f�ldm�ves gyereke megbetegedett.

-Semmi baj, menj csak.

-Elboldogulsz egyed�l?- k�rdezte a pap.

-Igen.

-Akkor megyek, k�ldj �rtem, ha seg�ts�gre lenne sz�ks�ged.

-Igen, nagyapa.

Sakura oda�lt a f�rfi mell�, �s kik�t�tte az �v�t, majd kih�zta a kardj�t. Ekkor a szellem hirtelen kinyitotta a szemeit, �s elkapta a n� csukl�j�t. Karmai z�ldesen vil�g�tottak. Sakura ijedten n�zett az aranysz�n� szemp�rba.

-M�r megint te? -morgott a d�mon- Ha nem engeded el a Tenseig�t, meg�llek.

-Csak ideteszem mell�d, le akarom venni az �t�zott kimon�dat, �s a sz�tt�rt p�nc�lodat. El kell l�tni a sebeidet.

-Legyen.- mondta, �s elengedte a l�ny kez�t. Sakura levette a f�rfi fels� ruh�zat�t, �s nekil�tott a sebek kitiszt�t�s�nak. A szellem csendben t�rte. Mikor a n� bek�t�tte a fels� test�t, megsz�lalt:

-Mit keresel te itt? Azt mondtam, t�bbet ne ker�lj az utamba.

-�n itt �lek, te j�tt�l ide, akkor most meg k�ne, hogy �ljelek?- k�rdezte Sakura.

-Ne mondj ostobas�gokat, m�g ilyen �llapotban is k�pes vagyok r�, hogy v�gezzek veled.

-Ne nevettess, fel sem tudsz �llni, ink�bb idd meg a gy�gyn�v�nyf�zetet, �s pihenj. �gy is legal�bb k�t h�t mire teljesen fel�p�lsz. Hol s�r�lt�l meg?

-Nem tartozok neked magyar�zattal, egy�bk�nt egy tigrisszellemet �ltem meg. Mi�rt seg�tesz?

-Az�rt mert…- itt elakadt, Sesshoumaru k�rd�en r�n�zett- az�rt mert…�n…ilyen vagyok!- felelte, �s felkapta a f�rfi t�r�tt p�nc�lj�t, �s elindult vele kifel� a barlangb�l.

-Azt meg hov� viszed?

-A nagyapa meg tudja jav�tani, nemsok�ra visszat�rek, addig pihenj.- mondta �s elment. A szellem mag�ra maradt, �s a k�r�lm�nyeken gondolkodott.

-"M�r megint ez a korcs, �gy l�tszik ma nincs szerencs�m...meg�lhetn�m...de, minek?"- azt�n lehunyta a szem�t, �s elaludt.

FOLYT. K�V.